Kövér Béla Bábszínház: Rest mese
szombat délelőtt fél tizenegykor
Lustálkodni jó, de csak amikor a felnõttek nem látják. Mert amikor meglátják, mindig olyanokat mondanak, hogy már megint csak lustálkodsz… egy szalmaszálat nem tudsz keresztbe rakni… aki nem dolgozik, ne is egyék. De biztos csak irigyek. Vagy mégsem? Lehet, hogy ebben is igazuk van?
Írta népmesék alapján a társulat
Bábok, díszlet: Néder Norbert
Zene: Fábri Géza, Homoki Zsolt, Ivanovics Tünde, Szvetnyik Margit
Szereplõk: Balasi Jolán, Diószegi Ágnes, Kohl Piroska, Rácz Mihály, Rózsa Teodóra, Szalkai Dénes
Bábokat készítette: Csontos Irén, Tóth Andrea
Rendezte a bábszínház társulata
Momo, a szakállas nő - vásári komédia (szomorú-vidám rabének)
szombat, 11 óra 30-kor
- egykoron Shaba királynője -
Elsöprő erejű játék a közönség bevonásával, a járókelők színre léptével. A produkció ékes bizonyítéka arra, hogy a VILÁGSZÁM itt szunnyad mellettünk, közöttünk s bennünk. A mindenki számára tanulságos történet helyszíne Momo, a szakállas nő és Don Pistoleri, az egykoron nagy időket megélt, de mára már bukott, nembiztos kezű céllövő művész szűk, ám ízléstelenül berendezett otthona…
Előadja: BOKA GÁBOR és a közönség
Boka Gábor és Szeredás Együttes: Circus Minimus
szombat, 13 órakor
Szolid Világszámok a Porondon:
1. Ursu Vasilie a marcona, bukaresti állatidomár, Ovidio nevű medvéjével. Védőrácsok nélkül!!! Az állat hergelése Tilos!
2. Oguga az indiai csodamágus, mint kígyóbűvölő bűvöli Oguginát, a kígyótestű nőt. A hajlékonyság netovábbja!
3. Dr. Bela von Skulthety, a világ legerősebb embere, a berettyóújfalusi cirkuszfesztivál külön díjazottja. Segédei: Miss Króm, és Miss Vanádium
4. Prof. Schlimann a svájci lóidomár. A műlovarnő Birgit, ő üli meg a vágtató lovat, kinek neve: Troia
5. Lulu a levegő fenoménja! Szédítő mélység, rettentő magasság! Ám a törékeny artista könnyedén bírkózik meg a feladattal!
6. Don Pistoleri a világhírű célbalövő-művész, párja a messze földön híres Donna del’ la Cebella, ki al-világszámot mutat be
7. Üxi Kaxi Makkönen, Észak fénye a finn mágus. A bámulatos varázslatok segítői a mester bájos társnői: Ikea, és Nokia
Boka Gábor és Szeredás Együttes: Fejenagy a PERFORNITORIUMBAN - avagy „A helység kalapácsa”
szombat, tizenöt órakor
Széles tenyerű Fejenagy különös, és tanulságos történetének momentumai tárulnak fel a Nagyérdemű előtt. Az egykori konyhakredenc egy fordulatokban-, de mindenképpen fiókokban gazdag produkció díszletéül szolgál. A rejett zúgok feltárása során a publikum meglepő adalékokat kap az érzelmek természetéről. Maga a szerelem az, mely hatalmas vihart kavar a helybéli lágyszívű kántor szívében, illetve ezáltal romlásba dönti a falu népét. Az elszabadult indulatok okozója pedig nem más, mint szemérmetes Erzsók, néhai Csatári Béla özvegye…
A kredencben turkálnak:
Boka Gábor és Tóth Lilla
Boka Gábor és Szeredás Együttes: János Vitéz +
szombaton este hatkor
Kukorica Jancsi kalandjaival szinte mindeki találkozott, de ha valaki eddig mégsem halott volna róla, nem sokáig lesz ez így! Hiszen, milyen is az élet hősök, példaképek, kalandok nélkül?
Az előadás - az azonos irodalmi alaptól függetlenül - merőben más eszközökkel mutatja be a történetet, mint Boka Gábor, “János vitéz hiteles története képekben elbeszélve” című műsora. Míg a rajzos - “képmutgató” - előadás során a közönség játékba való bevonásán van a kiemelt hangsúly, addig ezen produkció a színen játszók képességeit, lehetőségeit használja ki. A csoportos munka eredményeként szinte valódi óriással találkozhat a néző, de tanuja lehet Jancsi és Iluska könnyfakasztó búcsújának, vagy hősünk találkozásának a zsiványokkal. Mindezt persze rengeteg humorral fűszerezve, hogy a nehéz pillanatok is könnyebben teljenek. Az előadás során a Tisztelt Nagyérdeműnek továbbra is jut felada, tehát arra ne készüljön senki, hogy nyugodtan ülhet a helyén!
Szeredás Együttes
szombaton
délután négykor koncert
este nyolckor táncház
A debreceni Szeredás Együttes 1993-ban alakult, tagjai aktív, a magyar néphagyományok iránt elkötelezett népzenészek, néprajzkutatók, előadóművészek. Az Együttest 2003-ban Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Csokonai díjjal jutalmazta. A Szeredás Együttes legfontosabb küldetése, a néphagyományaink kutatása, óvása, védelme, valamint feldolgozása és bemutatása annak érdekében, hogy a ma embere is átélhesse ezen ősi tradíciók évszázadok alatt kikristályosodott eszmeiségét és jelentéstartalmát. Az együttes közel 10 éve a magyar dramatikus népszokásainkból műsorokat készít, gyerekek és felnőttek számára. Eddig megjelent 4 nagylemezük, és 15 színpadra állított dramatikus műsoruk. Az együttes Magyarországon évente több mint hatvanezer embernek mutatja be műsorait. „A Szeredás Együttes Magyarország legsokoldalúbb hagyományőrzője.”
Mentés Másként Trió és a Piarista Mester Tanoda Kamara Műhelye
vasárnap, 13 óra 30-kor
Zenéjük a magyar népzene legősibb rétegeiből táplálkozik, annak elemi formáiból építkezik. Ivánovics Tünde énekhangja, Fábri Géza kobozjátéka és Lipták Dániel hegedűdallamai egybefonódva egyedi, mégis hagyományhű hangzást alkotnak. Egyszerű eszközeiket mélyen kihasználva, gondosan kidolgozott, virtuóz, de őszinte előadásmóddal keltik életre a hagyományos muzsikát. Nehéz megítélni, autentikus népzenét hallunk-e, vagy újabb források csörgedezését… A bartóki tiszta forrásból merítünk, de érezzük, hozzá is kell töltenünk e forráshoz, hogy élő víz maradhasson. A hagyományt tisztelni, ugyanakkor saját belső élménnyé élni át, s így akarva-akaratlan „kortárs” zenét alkotni: e kettősséggel vet számot a trió ars poeticája. Ez a gondolat itt-ott más utakat jelöl ki számunkra, mint az úgynevezett világzenék klasszikus vagy divatos áramlatai. A népi dallam-remekmű nem tűri, hogy tőle idegen, sematikus harmóniák, túladagolt ritmusok vagy hatásvadász koncepciók kiszolgálójává tegyék. A jó feldolgozás a dallamot nem csupán önmagában akarja felhasználni, hanem a szűkebb-tágabb keretét adó hagyományvilággal együtt minél mélyebben megismerni, s ennek megfelelően gondolni tovább, bontakoztatni ki. Így nem csupán a népzene és a népköltészet múltbeli életéről ad képet, hanem azok ma is élő varázserejéről, örök aktualitásáról, s így keres új válaszokat a kérdésre, hogy mit is kezdjünk népi hagyományunkkal.
A saját hangunkon zengetjük tovább, mentjük másként a moldvai dalok, a régi magyar történeti énekek, a régies kelet-európai vonós és pengetős zene világát. Koncertjeinken a moldvai muzsika mellett fölcsendülnek román népdalok, bukovinai és munténiai táncdallamok, történeti énekek, énekelt versek is. A repertoár egyedi színfoltját jelenti a dél-alföldi, vajdasági dalok tamburakíséretű előadása, fölidézve e táj letűnt, a tamburazenekarok kialakulását megelőző pengetős muzsikáját. Damaszkusztól Bilbaóig, Szegedtől Budapestig koncerttermekben, fesztiválokon, kisebb-nagyobb közösségekben szereztünk eddig elismerést a magyar népzenének. Jártunk a messzi Kínában is, ahol az ujgur testvérnép kultúrájában találtunk újabb ihletforrásokra.
Ivánovics Tünde - ének
Fábri Géza - koboz
Lipták Dániel - hegedű
valamint a Piarista Mester Tanoda növendékei
a Hollóének Hungarica koncertje
vasárnap tizennégy órakor
E nemes tagokból álló kumpánia a célból állt össze, hogy szórakoztassa azokat, kik megunták a hétköznapok egyhangúságát… Ehhez biza’ más sem kell, minthogy vegyék a fáradtságot s lábaik emelése nyomán érintsék azt a tájat, melyet talpunk szelleme lengi be. Talpunk által érintett földek sora látható azon lapon, hol voltunk s leszünk rejtelmei tárulnak fel a kíváncsi szemek előtt. Amerre lábunk talajt érint, avagy becses fülek hangzatinkat beveszik, nekilátunk zenélni, no meg bonálni.
Ha kérik Kendtek, hát akár fertály órányi muzsikát adhatunk szívből fülbe. Hangos szerszáminkkal táncra perdülhet, avagy szívébe zárhatja e csodás érzetet az is, ki nem hallott még ily zenét ennek előtte. Rendeződjék körülöttünk vásár, s kibújik belőlünk a kisördög. Finom falatokért, éltető nedűért s a vásározók megtisztelő figyelméért szívesen ragadjuk meg hangszerünk. Két dallam közt sem ülünk tétlen püspökfalatunkon! Amíg tüdőnk, kezünk pihen, elménk csillogását vetítjük ki a Nagyérdeműnek - természetesen ellenpéldaként… Bolondságok törnek elő a testünk legmélyebb bugyraiból s evvel szórakoztatjuk a sétáló, nézelődő embereket.
Bálint Lajos: ének, koboz, bouzouki, csörgők, furulya, középkori síp, középkori duda
Borsos Péter: középkori dob, csörgők, ének
Dickmann Roland: középkori duda, furulyák, ének, csörgők, középkori dobok
Koller Péter: középkori dobok
László Laba Attila: tekerőlant, középkori dob, csörgők, ütőgardon
Madai Anita: hegedű, fidula, ének, furulya
Sós István József: középkori dobok, ének, csörgők, ördögi beszéd
a Club Era koncertje
vasárnap tizenöt órakor
A 2002-ben utcazenészekből alakult esztergomi zenekar vasárnap a hídivásár több potján is zenére kap. A lendületes fiatalok a legkeményebb energiával vetik bele magukat hangszereikbe, a hegedű vezérletével, akusztikus hangszereléssel, képesek letarolni a hallgatóságot. Különböző népek bújnak a hangokba, Rajistantól a kelta földeken át megjárva Moldvát juthatunk Ausztráliáig, de alapvetően a magyar csűrt- és világot döngölő zenei habitussal. Instrumentlis játékukban a hegedű és a szaxofon párbeszéde időnként párbajba csap, néha letisztul, és kiemel a fényre. A Club Era erős, ütemes kísérettel és az ősi dallamok valamint a rögtönzött szólók keverékével olyan élményt nyújt, mintha most szólalna meg egy olyan zene ami mindig is ott volt bennünk.
A zenekar meghívott vendég volt már Szlovákiában, Franciaországban, és Németországban is, 2007-ben pedig elnyerte a szakmai zsűri fődíját a veszprémi UtcaZene fesztiválon. A zenekar első hivatalos albuma „Kicsi nékem ez a ház…” címmel 2008. februárjában jelent meg.